Málta alig 320 km2-es területén több mint 360 templom vigyázza a hívek életét. A hitet Szent Pál hagyományozta a szigetre i.sz. 60-ban, amikor a most Szt. Pál szigeteknek nevezett szikláknál, Málta északkeleti partjai mentén hajótörést szenvedett. A szigetország egykori fővárosa (Mdina) elővárosának, Rabatnak katakombáiban térítette keresztény hitre az akkor még javarészt pogány máltaiakat. A kereszténység tehát igen régi gyökerekkel rendelkezik Máltán. Nem csoda, hogy a mediterrán nép egyik legnagyobb vallási ünnepe a húsvét.
Húsvét az év egyik legizgalmasabb, legszínesebb és legvonzóbb időszaka Máltán. Ekkor a máltai kultúra teljes pompájában mutatkozik meg az arra vetődő turistáknak. Az ünnep nem csak a hétvégére korlátozódik, az egész hét a feltámadásra való felkészülés jegyében zajlik.
Az ünnepi időszakot megelőző nagyböjt, mint máshol, úgy Máltán is hamvazószerdán kezdődik. A karnevált lezáró és a böjti időszakot megkezdő esti mise után Málta és Gozo számos településén felvonulást tartanak Megváltó Krisztus szobrával. A legnagyobb zarándoklatot Senglea-ban, az ún. „Három város” egyikében, a sziget déli részén tartják.
A nagyhét közeledtével az első jelentős nap a Fájdalmas Szűzanya ünnepe, amit nagypénteket megelőző pénteken tartanak. Ez egy nagyon különleges ünnep a máltaiak számára. A hívek himnuszokat énekelve a Fájdalmas Szűzanya szobrát követve körmenetben imádkoznak. Hagyományosan egyes hívek mezítláb járnak, vagy nehéz láncokat húznak a lábukhoz kötve, hogy kifejezzék hálájukat a különleges kegyelemért. A legtöbb máltai és gozói település rendez Fájdalmas Szűzanya körmenetet, a legnépszerűbb a vallettai Our Lady of Jesus templomé.
A nagyhét
A nagy hét virágvasárnappal indul és húsvét vasárnapjával zárul. A nagyhét magában foglalja a nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat vallási ünnepeit. A máltai nagy heten számos vallási eseményt ünnepelnek. Íme a legnépszerűbbek:
Virágvasárnap
Virágvasárnap a nagyhetet megelőző vasárnap. Minden máltai egyházközség megünnepli ezt az alkalmat. Málta és Gozo szerte a templomokban a pálmaleveleket és az olajágakat szentelt vízzel áldják meg, mely szertartást a hívek körmenete követi, aki keresztbe kötött és megszentelt olíva- vagy pálmalevelek kapnak.
Nagycsütörtök
Áldozó csütörtökön a keresztények Krisztus oltáránál térdelve töprengenek és imádkoznak. A máltai családok templomba mennek. A templomok mindegyikében látható az utolsó vacsora emlékére összeállított kiállítás. A Szent Vacsora megjelenítése igen változatos, a jelképes ábrázolástól kezdve a kidogozottabb rizs és tészta installációkig minden előfordul. Hagyományosan, a kiállításokon használt ételeket az egyházközségek a rászorulók között osztják szét. A kiállítások elkészítése hosszú időt, sok munkát és odaadást igényelnek. Általában önkéntesek készítik. A nagycsütörtöki misén a pap jelképesen megmossa tizenkét ember lábát, ahogy azt Jézus tette az apostolokkal. A mise után a családok elzarándokolnak a „hét templomhoz”, azaz felkeresnek hét templomot, melynek mindegyikében imádkoznak. Ez a szokás – ami állítólag a római időkből származik – nagyon népszerű mind a mai napig.
Nagypéntek
Nagypéntek egy komor, szomorú nap, amikor egyetlen napra minden templom megválik díszeitől, elnémulnak a harangok és bár misét nem tartanak, sokan elmennek egy templomba, hogy magukban imádkozzanak. Nagypénteken számos faluban és városban látványos ünnepi körmenetet és felvonulásokat tartanak. A tereket hatalmas szobrok és római kori jelmezbe bújt emberek sokasága lepi el. A szobrok mindegyike Krisztus szenvedésének egy-egy epizódját jeleníti meg, és egyenként 6–8 szoborhordó viseli őket a vállán. Nagy megtiszteltetésnek számít, ha valaki szoborhordozó lehet. A menetben egészen a fiataloktól az idősekig, bibliai szereplőknek öltözve, méltó módon ünnepelve többszázan is részt vesznek. Római katonákból is akad mindig szép számban. Kihagyhatatlan látványosság, főleg Mostában, Zebbug-ban vagy a gozói Xaghra városába.
Nagyszombat
Nagyszombaton este a látvány teljesen megváltozik. Az ünnepek sötétedés után kezdődnek. A templomokat és utcákat gyertyafény világítja meg. Aztán egyszer csak fényár önti el a templomokat. Gyertyák, csillárok, égők, reflektorok gyúlnak mindenhol. Templomok tornyaiban vidáman megszólalnak a harangok. A szokásostól eltérő, esti harangszó Krisztus feltámadását köszönti. Templomok százaiban dalra fakadnak a hívők.
Húsvét vasárnap
Vasárnap reggel a városok és falvak Krisztus feltámadását élénk, zenekarral kisért rövid felvonulással ünneplik. A menet elmaradhatatlan része, a vállukon cipelt Feltámadott Krisztus szobra. Ez a menet általában a reggeli szentmise után kezdődik 10:00 körül. A történelmi „Három város”, Vittoriosa, Senglea és Cospicua kikötővárosokban egy embercsoport még futni is szokott a Feltámadott Krisztus szobrával, ez talán a szigetek egyik leglátványosabb húsvét vasárnapi körmenete. Ezután a máltaiak az ünnep és a nap hátralevő részét a családdal töltik, melynek elmaradhatatlan része a bőséges ebéd.
Húsvét a különleges finomságok ideje. A máltai ételspecialitások toplistáját a figolli (mandulás sütemény, különféle formákra sütve) vezeti. Noha a máltai árusok hagyományosan igen gyorsak ezt a keresletet még ők is nehezen bírják húsvétkor.